Mi az a likvid stakelés?

A likvid staking egy innovatív koncepció, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy növeljék az általuk stakelt digitális eszközök hasznosságát. Ez a rövid útmutató feltárja a likvid stakelés alapjait, továbbá azt, hogy miként működik, miért fontos, milyen előnyei és hátrányai vannak, és miben különbözik a stakelés más formáitól.

Mi az a likvid stakelés és hogyan működik?

Röviden, a likvid stakelés a stakelt eszközök tokenizálását jelenti. Gondolhatunk rá úgy is, mint a hagyományos stakelés továbbfejlesztett változatára.

A hagyományos stakelés során az eszközöket egy Proof-of-Stake (PoS) blokkláncon zárolják a jutalomszerzés esélyéért cserébe, miközben hozzájárulnak a hálózat biztonságához. Ez a folyamat azonban egy kompromisszummal is jár, mivel a stakelt eszközök tipikusan illikvidek (zároltak) a stakelés időszakában.

A likvid stakelés ezt a problémát hivatott megoldani azáltal, hogy olyan mechanizmust vezet be, amelyben a felhasználók a likviditás veszélyeztetése nélkül stakelhetik eszközeiket. Az ilyen mechanizmus többféle módon felépíthető, de mindaddig, amíg likviditást kínál a stakelt eszközökhöz, likvid stakelésnek hívhatjuk.

Egyes esetekben a felhasználók likvid stakelt tokeneket (LST-ket) kapnak a stakelt eszközeikért cserébe. Például, ha ETH-t stakelsz egy olyan platformon, mint a Lido, cserébe stETH tokeneket kapsz. Ez a modell likvid stakelt derivatívként is ismert.

Más esetekben az eszközök közvetlenül, LST használata nélkül stakelhetők. Például ADA stakeléskor a Cardano blokkláncon. Ez a modell natív likvid stakelésként is ismert.

A likvid stakelés fokozott rugalmasságot és hasznosságot biztosít a stakelt tokeneknek, mivel a felhasználók a likviditás veszélyeztetése nélkül részesülhetnek a stakelési jutalmakból.

Miért fontos a likvid stakelés?

A likvid stakelés megoldja a hagyományos stakeléssel kapcsolatos likviditási problémát, nagyobb rugalmasságot és hozzáférést biztosítva a felhasználók számára a stakelt eszközeikhez.

Az olyan platformok, mint például a Lido és a Cardano lehetőséget kínálnak a felhasználók számára stakelési jutalmak megszerzésére, miközben továbbra is kereskedhetnek és használhatják a stakelt eszközeiket a decentralizált pénzügyi (DeFi) alkalmazásokban.

Ezenfelül a likvid stakelés hozzájárul a blokklánchálózatok általános növekedéséhez és elfogadásához azáltal, hogy aktívabb részvételre ösztönzi azokat a felhasználókat, akik esetleg vonakodtak attól, hogy hosszabb időre zárolják eszközeiket.

A likvid stakelés előnyei és hátrányai

Előnyök

1. Fokozott hasznosság: A felhasználók különböző DeFi alkalmazásokban használhatják stakelt eszközeiket anélkül, hogy le kéne mondaniuk a stakelési jutalmakról.

2. Csökkentett alternatív költség: A likvid stakelés lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kihasználják a potenciális kereskedési és befektetési lehetőségeket olyan likviditással, amely a hagyományos stakelési módszerek esetében nem állna rendelkezésre.

3. A kriptovaluták elfogadása: A likvid stakelés növelheti a tokenek hasznosságát és értékét, elősegítheti az új alkalmazások fejlesztését és ösztönözheti a kriptovaluták elfogadását.

Hátrányok

1. Slashing kockázat: A tisztességtelen validátorokat eltávolíthatják a hálózatból, és a stakelt tokenjeik egy részét elvehetik (slashing). A felhasználók is ki lehetnek téve a slashing kockázatnak, ha az általuk választott validátorok büntetést kapnak.

2. Centralizációs aggályok: A decentralizáció sérülhet, ha a tokenek többsége egyetlen olyan protokollban van stakelve, amelynek saját validátorai vannak. A centralizációs kockázatok mérséklése érdekében a likvid stakelési protokollok változatos hálózata előnyösebb lehet.

3. Szabályozási bizonytalanság: A blokklánc és a kriptovaluta szabályozása folyamatosan változik, és helyenként jelentősen eltérhet. Fontos, hogy ellenőrizd a helyi törvényeket, mielőtt belevágnál a likvid stakelésbe és a DeFi-platformok használatába.

Likvid stakelés v. Likvid újrastakelés

Ahogy azt most már tudjuk, a likvid stakelés a stakelt eszközök tokenizálását foglalja magában, amely likviditást és rugalmasságot tesz lehetővé anélkül, hogy meg kellene várni a stakelési időszak végét. Az EigenLayer által bevezetett likvid újrastakelés továbbviszi a koncepciót. 

Míg a likvid stakelés a PoS-blokklánc biztonságát segítő stakelt eszközökre vonatkozik, addig a likvid újrastakelés kiterjesztheti a biztonságot az orákulumokra, rollupokra és más „külső” modulokra és rendszerekre. A likvid stakelési projektek közé tartozik például a Lido (stETH), a Cardano (ADA), a Binance ETH (BETH), és a Rocket Pool (RETH). A likvid újrastakelési projektek közé tartozik az ether.fi, a Puffer, és a Kelp DAO.

Záró gondolatok

A likvid stakelés dinamikusabb és rugalmasabb megközelítést kínál a felhasználóknak a stakelési ökoszisztémákban való részvételhez. A stakelt eszközök tokenizálása és a fokozott likviditás biztosítása révén a likvid stakelés új lehetőségeket nyit meg a digitális eszközök előtt.